Munkácsy Mihály Siralomház (Tanulmányrajz)

Leírás

Munkácsy Mihály festőművész a 19. századi magyar festészet nemzetközileg is elismert romantikusan realista alkotója. Nagyméretű vásznain olyan valósághűen ábrázolt embertípusokat látunk, akiknek érzelmeik, indulataik jól tükröződnek testartásukban, mozdulatokban, arckifejezésükben, gyakran ez adja a festmény témáját (Ásító inas, Rőzsehordő nő.) Munkácsy Siralomház című alkotása is ilyen jellegű mű, amelyhez a fő alak minél kifejezőbb ábrázolása érdekében számos vázlatot és tanulmányrajzot készített.
A grafikán megtört férfi ül egy asztal mellett. Kezét ökölbe szorítva az asztal és szék támlájára támaszkodik. Testtartása görnyedt, mintegy kapaszkodik a székbe. A férfi két oldalán egy-egy vékony, vázlatszerű vonallal megrajzolt alakot látunk: katonát hosszú, szuronyos puskájával, kezeit arcába temető, síró asszonyt, aki a kompozíció középpontjában zajló cselekménynek hátat fordít.
Munkácsy Siralomház című tanulmányrajzának fő hangsúlyát a rajz főszereplőjére, az elítélt rabra helyezi. A sötétebb, vastagabb tónusú színekkel megrajzolt, fogvatartott férfi összevont szemöldökkel, befelé forduló tekintettel néz maga elé. A megváltoztathatatlan helyzetbe való dacos belenyugvás látszik arcán. A mögötte látható és falhoz támaszkodó asszony testtartása kétségbeesett, drámai.
Ez a tragikus jelenet teljesedik ki a Siralomház nagyméretű festményén, amelynek a művész több változatát is elkészítette. 1869 és 1972 között festette az Elítélt (Siralomház) című tanulmányát (fa és olaj), 1970-ben a többalakos művet: Siralomház I (Elítélt) Mindkettő a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében található.
Végvári Lajos művészettörténész Munkácsyról készült monográfiájában említi, hogy a sokat ígérő vázlatok után a végleges mű nem nyújt többet, a főhőst nem tudta gazdagítani lélektani tartalomban és kifejezésben, így végül a mellékalakokkal egyenértékű lett. Ezért is jelentős ez a vázlat, hiszen mindent elmond az ábrázolt sorshelyzetről Munkácsy brilliáns rajztudásának köszönhetően.

Részletek