Leírás

Szabó Vladimir életműve jelentős részét, habár festőművészként is jegyzik, mégis grafikái: ceruzarajzai és rézkarcai, kisebb hányadát festményei alkotják. Festészete tematikus jellegű, az avantgárd irányzatoktól függetlenül kibontakozó. Művészetének szellemi örökösei közé olyan alkotók tartoznak, mint Gulácsy és Csontváry, akiknek egyedi látásmódja, képi világa Szabó Vladimir festészetén is mély nyomott hagyott. A posztimpresszionizmus színélményeiből táplálkozó képeit az alkotó naiv, realista olykor szürrealista jegyekkel kiváló módon elegyítette.
Rajzain és festményein egyaránt ugyanazok a motívumkörök térnek vissza egyfajta ízes elbeszélőkedv keretében. Az állat (lovak és kutyák) és az embervilág (jól öltözött hölgyek, vagy éppen meztelen fiatal lányok) mellett képein az emlékezet tárgyi-természeti kellékeit, az érintetlen természetet körbevevő erdőket, dombokat, tavakat, látunk.
A „Fürdőzők" című sokalakos olajképén öltözködő lányok csoportját látjuk kiskutyáik társaságában a sűrű erdő közepén, amint vidáman cseverésznek egymással Az idillikus jelenet mögött szinte csak a jó öreg ökoszisztéma, a fák rengetege bontakozik ki. Szabó Vladimir sokfigurás, narratív realizmussal megfestett képét a természetelvű látásmód és tárgyilagos ember- és tájábrázolás jellemez leginkább.
Olajjal megfestett életképének barnás-vöröses koloritja eszünkbe juttathatja Gulácsy színvilágát, amíg a kompozíció Csontváry hatását tükrözi.

Részletek