Leírás

A középiskola után a bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult tovább Tornai Gyula. Majd Münchenbe került, ahol Ludwig von Löfftz német festőművész és tanár iskolájában folytatott stúdiumokat négy évig. Budapesten Benczúr Gyula oktatta festészetre, tőle tanulta meg azt a mélyenfénylő színvilágot, részletező rajzosságot, amely életművének darabjain visszaköszön.
Kezdetben életképeket festett. Majd nagyobb utazásokat tett, bejárta Olaszországot, Spanyolországot, Franciaországot, ahol híres mesterek alkotásait másolta. Eljutott a mesés keletre: Japánba, Indiába, de az afrikai kontinensen Algériába és Marokkóba is, az európai orientalista alkotók mekkájába 1904-ben. Az ottani egzotikus kultúra: a szerecsenek, háremőrök és odaliszkok (háremhölgyek) világa teljesen rabul ejtette.
Ennek hatására áttért az egzotikus témákra, számos képén örökítette meg az arab világ szereplőit. A ’Marokkói hastáncos hölgy’ című ceruzával készült tanulmányrajza is ilyen. Tornai aprólékos, részletező gondossággal ábrázolja a lenge öltözetű, szépséges háremhölgyet, aki könnyed táncával szórakoztatja a közönséget.
Tornai Gyulában egyfajta kalandvágy, gyűjtőszellem élt, amikor útjai messzi földekre vezették. Utazásai során az élményeken kívül tárgyakat is felhalmozott belőlük kiállítást rendezett. Orientalista festőművész volt, aki jól ötvözte az idegen kultúrák iránti lelkesedését az európai, akadémikus művészet- felfogással. Keleten a nyugati előadásmód, Európában a keleti téma tette őt sikeressé. A Marokkói hastáncos hölgyről az arab kultúra iránti őszinte és ösztönös rajongása árad.

Részletek