grafikai kislexikon
A művészet legnagyobb mesterei, mint Picasso, Braque,
Chagall, Miro, Soulages, Chilida, Dali, Alechinsky vagy Giacometti is használtak különböző grafikai eljárásokat. Nyomatokkal, rézkarcokkal, metszetekkel sokszorosították az eredeti műalkotásokat. Alábbiakban a címre kattintva röviden bemutatunk néhány technikát közülük.
linóleummetszet
![](/images/staticblock/v4_gal_lexikon/292077fe-7378-aa74-f951-efad5dfe62c0.orig.jpg)
A linóleummetszet a fametszethez hasonló magasnyomású sokszorosító eljárás. A fadúc helyett, homogén szerkezetű anyaggal: linóleummal próbálkoztak, először 1895-ben.
A sima linóleumlapra felvitt rajz alapján, árokvésővel vágják ki azokat a részeket, amelyek a nyomtatás során nem
hagyhatnak nyomot a papíron.
fametszet
![](/images/staticblock/v4_gal_lexikon/e9fdcfc2-de1b-11e4-bdf0-c6dacce5465f.orig.jpg)
A sokszorosított grafikai technikák közt a fametszés a legrégebbi eljárás, már a XV. században is használták. A művész egy csiszolt fadúcra rajzol, majd a vonalak mentén kimetszi. A kifaragott dúcra hengerrel festéket juttatnak , majd enyhén benedvesített papírt fektetnek rá, amely könnyű nyomásra átveszi a kiemelkedő vonalakra hordott festéket. A fametszet őshazája Kína, ahol selyemfestésre használták.
hidegtű
![](/images/staticblock/v4_gal_lexikon/24e33700-8080-fb84-71c0-2fbbbe57a632.orig.jpg)
A hidegtű hasonló sokszorosító grafikai eljárás, mint a rézkarc, csak itt nem vésővel, hanem acéltűvel karcolják a rajzot és nem alkalmaznak savat a vonalak mélyítésére.
A húzott vonalak mentén a fém kitüremkedik, ezek a sorják festékfogóvá válnak. A nyomaton nincsenek olyan éles határok, mint a rézmetszetnél. A hidegtű technikát
gyakran használják más rézkarcoló technikákkal együtt is. Sokan alkalmazták korábban is, például: Dürer, Rembrandt, Rodin, Much, Picasso, vagy Chagall is.
litográfia
![](/images/staticblock/v4_gal_lexikon/9191d81c-f599-d724-59dd-ccd06476268f.orig.jpg)
Ezt a technikát Aloys Senefelder találta fel 1796-ban, Németországban. A litográfia a zsíros anyagok és a víz kölcsönös taszításának elvén alapszik. Egy simára csiszolt mészkőlapra speciális litográfiai krétával (u.n. zsíroskrétával) rajzolnak. Megnedvesítik, majd olajos festéket raknak
rá, ami a rajzolt olajos részeken megtapad. Majd a kőlapra helyeznek egy papírt és nagy nyomással rápréselik. A nyomásra az olajos részek megjelennek a papíron.
Többszínű nyomatnál minden színnél külön kőlap szükséges.
gravírozás
![](/images/staticblock/v4_gal_lexikon/fd493a17-8d0b-5464-f9d0-9d4417fd00c4.orig.jpg)
A művész a kompozíciót egy speciális szerszámmal, burinnal gravírozza rá a fémre: acél, réz, vagy cinklapra. A bekarcolt barázdákat tintával töltik meg. A burin technikát leggyakrabban rézlemezen használják. Mielőtt a tintát
felvinnék a lemezre, a papírt lágyítják, annak érdekében, hogy a legfinomabb vonalak jöjjenek létre.
eredeti grafika
![](/images/staticblock/v4_gal_lexikon/4e13c756-2a22-c494-4519-86bbd7a1f1c0.orig.jpg)
Az eredeti grafika valamennyi nyomtatási technikánál - litográfia, rézkarc, szitanyomat stb. - létezik.
A művész megvalósítja, lerajzolja elképzelését, majd a különböző sokszorosító eljárásokkal, mintegy mátrixba emeli azt, kő, réz, acél, fa vagy épp linóleum használatával.
Ritka az olyan művész, aki még soha nem hozott létre nyomatokat, vagy nem élt a sokszorosító grafikák adta lehetőségekkel.
mezzotinta
![](/images/staticblock/v4_gal_lexikon/727ad522-ec4d-6404-dd1c-56f9e4d9f8cd.orig.jpg)
A mezzotinta, másnéven borzolás, elsősorban tónusos rajzok reprodukálására használható grafikai eljárás. A rajz elkészítése sűrűn telepontozott és felkapart felületű fémlemezre történik, a sötéten nyomtatható részéről a világosabbnak szánt részek lekaparásával.
Ezt a technikát Ludwig von Siegen 1639-ben találta fel. Korábban a mezzotintát főként portréképek készítésére használták.
aláírás
![](/images/staticblock/v4_gal_lexikon/847a8aa4-6832-3794-7531-61f86f6e9cc8.orig.jpg)
A művész az elkészült alkotást aláírásával látja el, ezzel igazolva eredetiségét.
Az aláírás mellett szereplő sorszámmal képes ellenőrizni a kiadás limitációját, esetleg megsemmisíteni a nem tetszőeket. Létezik nyomtatott aláírás is, aminek az eredetijét magára a kőre, fára, vagy linóleumra rögzít a művész, de ezeket a nyomatokat is elláthatja később közvetlen szignójával. Egyes nyomatok aláírás nélkül kerülnek forgalomba.
Szitanyomat
![](/images/staticblock/v4_gal_lexikon/67eb73c0-7562-7704-ed11-94c8b9a9c970.orig.jpg)
A szitanyomatot a régi időkben Kínában, Japánban már
évszázadokkal ezelőtt használták. A selyemszálból készült szitára ragasztott rizspapír alkotta a sablont. Az így készült formáról kisebb példányszámban többnyire textilre nyomtattak. Manapság a fényérzékeny anyaggal bevont műanyagból készült szövetre síkfilmet raknak, lámpával megvilágítják és ráexponálják a szitára a mintát. Utána vízzel kimossák a szitát. A festék így csak ott tud áthatolni, ahol a szita felülete nem fedett. A papíron kivül más anyagokra is nyomhatnak, például kartonra, szövetre, fémre, üvegre, vagy akár fára is.
Gicleé
![](/images/staticblock/v4_gal_lexikon/5fdd4354-182f-88a4-3599-416886f67dce.orig.jpg)
A gicleé francia szó, jelentése fröcskölt. Jelenleg a legmodernebb tintasugaras nyomtatási technika,
mely UV-álló tintával készül, színe időtálló, a nyomatok élettartalma meghaladhatja a 100 évet is.
rézkarc
![](/images/staticblock/v4_gal_lexikon/deca4e03-3152-8db4-65af-5f6521bf8f02.orig.jpg)
Rendkívüli aprólékossággal bíró sokszorosító grafikai eljárás. A viasszal bevont rézlemezbe éles tűvel belekarcolják a rajzot és salétromsavval maratják, majd festékkel nyomatokat készítenek a lemezről a papírra.
kiadás
![](/images/staticblock/v4_gal_lexikon/4dffb16c-cb47-7f24-1167-e86d3e325dd5.orig.jpg)
Az egyes kiadások esetében a nyomatok száma változhat.
A limitált grafika arab vagy római számot, E.A., esetleg
Hors Commerce jelzést kap, mely igazolja eredetiségét és további adatait. Általában ceruzával, a művész aláírásával, a készítés dátumával együtt van feltüntetve az alkotáson.
dibond
![](/images/staticblock/v4_gal_lexikon/b6c42629-76ae-6144-5938-c490daef2711.orig.jpg)
A fotópapírra nyomott fényképeket 2 -3 mm vastagságú dibond lemezre kasírozzák. Ezek a fémtáblák könnyűek, mégis ellenállóak a környezeti hatásokkal szemben, alakjukat sokáig megőrzik és nem vetemednek.
papír
![](/images/staticblock/v4_gal_lexikon/0d6bfe31-5acc-7cc4-19a7-387908090e3a.orig.jpg)
A mai, többnyire gépi papírok között, különböző tipusúak léteznek. Nagyjából mindegyik alkalmas, hogy nyomtassanak rá. A litografiákat gyakran nyomják Arches Vellum ,BFK Rives vagy Japán gyöngypapírra. Egyes papírokon vízjel is található. A vízjel lehetővé teszi a papír azonosítását, jelzi minőségét és néha a gyártás korát is. Ugyanaz a nyomtatott kiadás különböző típusú papírra is kivitelezhető.