Leírás

Kass János „A Herceg” című, ritka akril-al készült egyedi alkotása Bartók Béla „A kékszakállú herceg vára” című operája előtt tiszteleg, és a 20. századi magyar képzőművészet egyik legerőteljesebb zenei ihletésű képi megfogalmazása. A mű szigorúan redukált színvilága – vörös, fekete és fehér – és a színházi erejű kompozíció drámai, mégis fegyelmezett képi világot teremt.

A herceg nem mint történeti alak, hanem mint archetípus jelenik meg: a magány, a hatalom és az önreflexió jelképe. Fekete köpenye és szakálla monumentális sziluettet formál, miközben a diagonális vörös sávok a színpad fényét idéző feszültséget hoznak létre. A felemelt korona nem diadal, hanem teher – a bűntudat és az üresség szimbóluma.Kass a grafika, az illusztráció és a díszletművészet eszközeit ötvözi ebben a kompozícióban. A lendületes vonalak ritmust teremtenek, a vörös foltok hangsúlyai mintegy zenei motívumként működnek. A kép maga „grafikai partitúra”: Bartók zenéjének feszültségét formára és színre fordítja, a fény és sötétség, az erő és csend ellentétét jelenítve meg.

A mű Kass érett korszakában készült, amikor a művész a zene, a mítosz és a modernitás szintézisét kereste. „A Herceg” nem portré, hanem a lélek képi metaforája – ugyanazt a belső mélységet jeleníti meg vizuálisan, amelyet Bartók hangokban fejezett ki.

Kass János a 20. századi magyar grafika egyik legjelentősebb alakja volt. Munkásságában az értelmi fegyelem és a kifejező erő egyesült; művei a reneszánsz rajzi hagyománytól a konstruktivizmuson át a magyar expresszionizmusig ívelnek. „A Herceg” ebben az összefüggésben kulcsműnek tekinthető – Bartók zenéjének vizuális visszhangja, az emberi magány és méltóság időtlen szimbóluma.
 

Részletek