Leírás

Szabó Vladimir életműve jelentős részét, habár festőművészként is jegyzik, mégis grafikái: ceruzarajzai és rézkarcai alkotják. Művein ugyanazok a motívumkörök: fiatal leányok, meztelen női testek, állatok (macskák), nyitott ablakok jelennek meg a manierizmus modorában. Erről tanúskodik Ablak című többalakos műve is.

Rézkarcának középpontjában három fiatal lányt látunk egy óriási méretű, kitárt ablak mögött. Egyikük ujjait egy kicsiny könyv nyitott lapjain tartja, vékony karjával átöleli “barátnője” vállát, aki a párkányra könyököl. Kezei között cirmos cica pihen, egy másik macska a párkányra leterített pihe-puha díszes párnán heverészik mellette. Harmadik társnőjük egy szűk kalitkába zárt mókussal játszik. A kitárt ablakszárny mögötti épületfülkét lepelbe burkolózó férfi szobra díszíti, Szent Kristófé, vállán a gyermek Jézussal. A három “grácia” mögött feltárul a szoba enteriőrje, amelynek hátterében fiatal lány karcsú, meztelen alakja tűnik fel egy keretben, őt lesi társnője egy függöny mögül.

Figurájuk szervesen illeszkedik a faragásokkal, drapériával, növényekkel teli, nem valóságos térbe. A manierizmus kedvelte ezt a fajta kompozíciót, amely úgy láttatja az amúgy valóságos elemeket, ahogy azt emberi szem soha nem látja. Szabó Vladimir grafikáján burjánzanak a részletek, motívumai nagyobb egységekre bonthatók, együtt egy ideális, elképzelt jelenetet alkotnak. Sokfigurás képének a múlt világát idéző, gótikus alakjai egyszerűen megformáltak, a képmező többi részét aprólékos rajzosság jellemzi, amely nem hagy üres teret. Az alkotó maga teremtette mitologikus világában a valóságos és az elképzelt dolgok összeforrnak, így válik ez a reálisan meseszerű kép sejtelmessé, igazán különlegessé.

Az Ablak képi nyelvezete, finom vonalú rajztechnikája leginkább Czóbel Béláéhoz, vagy Marc Chagallhoz hasonlítható, kompozíciója és stílusa mégis összetéveszthetetlenül Szabó Vladimir sajátja.

Részletek