Leírás

Vilt Tibor egyike volt a modern magyar szobrászat megújítóinak, s példaképe a fiatal művésznemzedéknek. Művészpályája indulásakor zárt és feszes formavilágban alkotta meg műveit. Munkáira az 1930-as évek közepéig több stílus is „rányomta" bélyegét, mind az egyiptomi és a középkori szobrászat, mind a kubizmus és a klasszicizmus stílusirányzata hatott rá. Munkássága alatt számtalan köztéri szobrot (Madách Imre 1966, Prometheus 1967, Atlasz 1971) és kisplasztikát (Kötéltáncos 1950, Közöny 1950) készített fémből, üvegből, bronzból.
A Bohóc gitárral Vilt Tibor egyik olyan kisplasztikája, amelyet, habár az 1950-es években készíthetett, mégis magán viseli az egyiptomi szobrászat frontalitását. A zárt kompozícióba foglalt, fatörzsnek támaszkodó férfi mereven áll előttünk, hangszerét nem most fogja „megszólaltatni", magához szorítva azt, mintegy eggyé olvad vele.
Vilt Tibor izgalmas felületkialakítással, expresszíven mintázta meg kispasztikáját. Alkotásának kiváló referenciául szolgálhat az a Magyar Nemzeti Galériában látható bronzszobra (Bohóc virággal 1950), amelynek felületmegmunkálása, gombszerű kitüremkedései, és nem utolsó sorban maga a lant kísértetiesen hasonlóan megkomponált, mint a Férfi lanttal. Vilt kisplasztikája jól mutatja, hogy az alkotó mennyire jól értett az anyag -nevezetesen a bronz- megmunkálásához, a figura kifejező megformálásához. A Bohóc gitárral című kisplasztikát megtalálhatjuk a Kossuth és Munkácsy Mihály-díjas alkotóról írt monográfiában (Jean Cassou Kovács Péter Vilt Tibor), de fellelhetjük az interneten is egy, a Párizsi Magyar Intézet (Institut Hongrois de Paris) által 2009-ben kiadott katalógus formájában. Az Európa Iskola: A szabadság művészete, a művészet szabadsága 1945-1948 címet viselő katalógus mellett ugyanakkor a Magyar Nemzeti Galéria is őrzi egy példányát Vilt Tibor bronzszobrának.
 

Részletek