Leírás

Az eredeti, Antonio Canova altal készített rajz (tempera papíron), ami a Bassanoi Museo Civicoban látható,  úgy mint az itt látható metszet ókori stílusban öltözött fiatal lányokat ábrázol (tiszta neoklasszicista stílusban), hajukat lágyan felfogott kontyba rendezve, amint éppen csontocskákat (astragalokat) dobnak a földre. A két karcsú, kecsességtől sugárzó nimfa mögött két kis puttó látható: egyikük egy pálmát tart, amelyre egy piros szalag és egy arany karika (mintegy diadém) van akasztva – valószínűleg a győztes jutalmát jelképezve; a másik, a földön ülve, apró kezeiben astragalokat tart, és játszik velük, ahogy egy gyermek tenné.

Ezek a Canova-rajzok sötét háttér előtt jelenítik meg alakjaikat, amely közvetlenül idézi fel a pompeji és herculaneumi falfestészet bizonyos témáit. A rajz egy sorozat része, amelynek darabjai ma több múzeumban találhatók, és amelyekből metszetek is készültek, mint az amit bemutatunk.

Canova ugyanis egy 30 lapból álló gyűjteményt készíttetett, amely három teljes sorozatot foglal magában, "Catalogo di stampe delle composizioni graziose ed eleganti" címmel, fekete alapon metszve a herculaneumi festmények példájára.

1. A múzsák költőikkel és filozófusaikkal, Minerva és Apollón. Pensieri di Antonio Canova. Tíz rézkarc, Michele Torres, Giovanni Martino de’ Boni, Domenico Marchetti, Angelo Testa és Luigi Cunego metszésében. Rómában adta ki a Calcografia Camerale 1811 és 1812 között.

2. Nimfák és Gráciák táncos játékai. Pensieri di Antonio Canova. Tíz lapból álló sorozat (ehhez tartozik a mi lapunk is), Luigi Cunego, Angelo Testa, Giovanni Petrini és Giovan Martino de Boni metszésében, 1810 és 1813 között. A nyomatok a possagnói nyolc temperát és két kiegészítést örökítenek meg, Pavanello válogatásában.

3. Táncosnők. Pensieri di Antonio Canova. Tíz lapból álló sorozat. A metszetek hűen követik a Canova possagnói szülőházában őrzött temperákat, amelyeket Pavanello „Táncosnők”-nek nevezett. Giuseppe d’Este, Giovanni Martino de’ Boni és Luigi Cunego munkája, feltehetőleg 1809–1814 között.

Az itt bemutatott, e rajzról készült metszet jellemzői így összegezve:

Metsző: Angelo Testa (1775 – 1830)
Ötletadó: Antonio Canova (1757 – 1822)
Saját cím: Giocatrici di astragali
A következő sorozatból : Nimfák és Gráciák táncos játékai. Pensieri di Antonio Canova
Dátum: 1811

Canova alakja központi szerepet töltött be a 19. századi római kultúrában. 1800-ban a San Luca Akadémia rendes tagjává, 1810-ben herceggé, majd 1814-től örökös herceggé választották. Szerepe Róma, egész Itália, sőt a világ képzőművészetének történetében is rendkívüli jelentőségű volt.

Részletek