Leírás

A Mintarajziskolában (Képzőművészeti Egyetemen) végzett Cserna Károly mesterei Greguss János, Székely Bertalan és Lotz Károly voltak. 1889-től a Vasárnapi Újság illusztrátoraként dolgozott. 1903-tól Münchenben tanult, hazatérte után arcképeket, csendéleteket készített.
1905-ben közel két évet töltött Egyiptomban, ahol a kairói alkirályhoz feleségül ment gróf Török Mariannál vendégeskedett– olvashatjuk róla. Itt készültek egzotikus, a keletet bemutató festményei, melyekkel nagy sikert aratott.

A karaván Kairóval a háttérben is ennek az időszaknak a képe. Az olajjal, vászonra festett kompozíción egy sivatagi útra induló karavánt figyelhetünk meg. Öszvéreken ülő férfiak, valamint egy gyalogló társuk halad előre. Már jóval maguk mögött hagyták a várost, de a kékes háttérben azért még kivehetők kupolák, mecsetek tornyai, míg a kép előterét már a vöröslő sivatagi föld tölti ki. Cserna kompozícióján se oázis, se pálmafa, mégis a mesés keletről vall. A kompozíció az orientalizmus jegyében született. Az orientalisztika „a keleti kultúrákkal foglalkozó tudomány, illetve művészetet megnevezése” , az orientalista művészek előszeretettel fordulnak az egzotikus, távoli kelet felé, főként iszlám és ázsiai témákat dolgoznak fel.

A keleti élményből „táplálkozó” Karaván Kairóval mesés hangulatot tükröz. Egy olyan világba vezeti a nézőt, amely a nyugati szem számára szokatlan, misztikus, ugyanakkor erős érzéki hatást kelt.
A komótosan haladó karaván jelenete a lassú, sztoikus életritmust, a szikár tájjal való együttélést mutatja be. A vándorlás egyben szimbólum is, hogy az élet nem áll meg, mindig halad tovább.

Az élénk, izzó színű Karaván Kairóval élethű, klasszikus kompozíciója a hézköznapi ember örök vágyát elégíti ki, hogy más kultúrákat ismerjen meg.
 

Részletek