Leírás

A művészet története sokoldalú alkotóművészként „jegyzi” az anamorfózis (átváltozás) nagymesterét Orosz István, aki grafikai munkássága mellett animációs filmek rendezésével és szépirodalommal (novellák és versek írásával is foglalkozik. Grafikai stílusa leginkább a 19.századi metszetek míves, vonalhálós rajzait idézi fel, rézkarcai is ennek a kornak a stílusára emlékeztetnek minket. Ez, a látszólag régi mestereket idéző stílus azonban csak eszköz a kezében, amivel kedvére játszik, múlidéző munkáin hol rejtett arcok, hol a régi korok emberei, vagy éppen egyik legkedvesebb motívuma az orrszarvú tűnik fel.
Az „Orrszarvút rajzoló” is éppen ilyen jellegű mű, amellyel Orosz István tiszteletét (hommage-át ) fejezi ki a német reneszánsz legismertebb alkotója, Albrecht Dürer előtt. A reneszánsz mester, eredeti, fából készült metszetét úgy készített, hogy ő maga soha nem látta az állatot, munkáját egy ismeretlen alkotó vázlatára és leírására alapozva készítette el 1515-ben. Az orrszarvú robosztus alakja nyilvánvalóan Orosz István is megihlette, aki kemény páncéllal borítva ábrázolja a harcias állatot, csavart szarvat helyez a nyaktőre, a lábait pedig pikkelyekkel fedi be. Ezek a vonások tulajdonképpen nem találhatóak meg egy valódi orrszarvún, a múltidéző rézkarc azonban Dürer egymagában álló rinocéroszához hasonlóan köztiszteletnek örvend.
Orosz rinocérosza (orrszarvúja) viszont nem egymagában áll, hanem „modellje” annak a rajzolónak, aki egy gyertyával megvilágított dobozban, az úgynevezett lencsetag nélküli optikai ezközzel a camera obsura (lyukkamera) segítségével rajzolója meg az állatot, amely békésen áll „modellt”.
Orosz István a grafikai technikák virtuózaként szinte mindent tud a rézkarcról, ahogyan azt az „Orrszarvút rajzoló” is remekül tanúsítja.
 

Részletek