Leírás

Mattioni Eszter, a Szolnoki Művésztelep egykori alkotója a magyar népviselet és népművészet motívumainak megfestése mellett a magyar táj látványának egyik legjelentősebb megörökítőjeként tett szert elismerésre. Képei leginkább korának neoklasszicizáló stílusát, vagyis a római iskola hatását tükrözik. Annak jellemző színvilágát megtartotta ugyan, ám selyempapírra készített tájképe, a Strandélet kompozíciójában eltérő többi művétől.

A filctollal megrajzolt képen egy strand sárgás-barnás-vöröses homokfövenyét aprócska napernyők tarkítják. A strandkellékeknél már csak a partot „ellepő” emberek kisebbek, akiket már-már madártávlatból látunk, ezért tűnnek pöttömnyi piros pontoknak. Ez a távolság teszi levegőssé, napsugártól vibrálóvá Mattioni Eszter képét, amelynek horizontvonalán a tündöklő tenger habjain csónakok ringatóznak, emberek fürdenek.
A Strandélet-en Mattioni Eszter stilizált rendbe fogja össze kicsiny figuráit, dekoratív foltritmussal komponálja meg zöldellő fáit, amelyek a partot szegélyezik. Alkotásának többi eleme is élénk színű, elmosódó folt, amelyekkel a nyári strand hangulatát ragadja meg impresszionista módon. A négyes osztású, finom fekete vonalakkal egymástól elválasztott képmezők színei egymásba folynak, akvarell hatását keltik.
Ez a vízfestmény érzetét keltő hatás azonban csalóka, hiszen Mattioni filctollat használt munkája elkészítéséhez. Színpompás, dekoratív koloritja, a Strandélet a plain-air frisseségét árasztja.
 

Részletek