Szabó Vladimir Úri lovaglás

Leírás

Szabó Vladimir olyan alkotó akinek életműve jelentős részét grafikái (ceruzarajzai és rézkarcai), kisebb hányadát festményei alkotják. Festészete tematikus jellegű, az avantgárd irányzatoktól függetlenül kibontakozó. Művészetének szellemi örökösei közé tartozik Gulácsy és Csontváry, akiknek egyedi látásmódja, képi világa Szabó Vladimir festészetén is mély nyomott hagyott. A posztimpresszionizmus színélményeiből táplálkozó képeit az alkotó naiv, realista olykor szürrealista jegyekkel kiváló módon elegyítette.
Rajzain és festményein egyaránt ugyanazok a motívumkörök térnek vissza egyfajta ízes elbeszélőkedv keretében. Az állat (lovak és kutyák) és az embervilág (fiatal lányok, meztelen vagy éppen jól öltözött hölgyek) mellett az emlékezet tárgyi-természeti kellékeit az érintetlen természetet, tavakat, fákkal tarkított dombokat, műemlékeket látunk.
A Folyó partján sétáló úri társaság című sokalakos olajképén egy úr jól öltözött hölgyek társaságában sétál a sűrű erdő mellett elterülő tó partján. A kisebb csoport nincs egyedül, nyomukban egy kutya halad, szemben velük emberek lovaikon poroszkálnak. Az idillikus jelenet mögött szinte csak a jó öreg ökoszisztéma bontakozik ki, a szikás hegyoldalon lévő növények és a tó partja mellett húzódó gigantikus méretű fák. Szabó Vladimir sokfigurás, narratív realizmussal megfestett képét a természetelvű látásmód és tárgyilagos ember- és tájábrázolás jellemez leginkább.
Az olajjal megfestett életkép barnás-vöröses színvilága juttathatja eszünkbe leginkább Gulácsy koloritját, amíg a kompozíció Csontváry hatására emlékeztethet minket.
  

Részletek