Leírás

Gabay László köztéri szobrai mellett terrakottából, bronzból, porcelánból és márványból készített kisméretű alkotásokat. Munkásságának legnagyobb szeletét legkedvesebb témája: a női test képezi. Guggoló, vagy ülő pózban megörökített aktjainak egyike a Vénusz címet viselő, márványból készült szobra is.

Kisplasztikáján egy kőtömbön ülő fiatal lányt mintázott meg. Lábát maga alá húzza, teste súlypontját balra helyezi, kezével a súlyos szikla érdes felületére támaszkodik. Másik karját enyhén behajlítva fejéhez emeli. Finom vonalú arcát felfelé tartja, szeme lehunyva, mintha a nap felé fordulna - így ül modellt alkotójának Vénusz, a szerelem és a szépség római istennője.

Habár Gabay László az art deco stílusában formázta meg kispasztikáit, azokon mégis felfedezhetjük azt a klasszicizáló jelleget, amitől aktjai egyszerre klasszikusak és újszerűek. Nincs ez másképp a Vénusz esetében sem, amely egyszerre mutatja az antik és a modern kor szobrászati stílusjegyeit. Az előbbire utalnak a test arányai és kidolgozottsága, míg az ülő póz, a mozdulat és főként a fej megmintázása modern.

Vénusz alakját az évszázadok alatt sokféleképpen ábrázolták, többnyire álló szoborként, hol lepelbe burkolva (Milói Vénusz), hol teljesen lemeztelenítve (A Campo lemini Venus). A 19. századig azonban az istennő többnyire szemérmesen takargatja testét. Gabay László drapéria nélkül formálta meg Vénuszát, amelynek szépséges és csábító alakja egyszerre erotikus is, és testesíti meg az elérhetetlen női ideált.
  

Részletek