Életrajz

Edvil Illés Aladár 1870-ben született Pesten. 1888 és 1893 között a budapesti mintarajziskolában kezdte tanulmányait Greguss Jánosnál és Székely Bertalannál, majd 1893–tól 1895-ig a párizsi Julian Akadémián tanult, ezt követően pedig Londonban tanulmányozta az angol vízfestészetet. 1903-tól 1935-ig oktatott a Képzőművészeti Főiskolán. Képeivel 1891-től rendszeresen szerepelt a Műcsarnokban. 1916-ban a kis állami aranyérmet nyert a Műcsarnokban, majd 1925-ben pedig Delelő ökrök című festményével elnyerte a Pállik- díjat. Belföldi és külföldi sikereit elsősorban gondosan kidolgozott akvarelljeinek köszönhette, művei közül többen is felfedezhetők angliai, olaszországi, törökországi, erdélyi és hollandiai utazási élményeinek hatása. Dolgozott a nagybányai, a kecskeméti, a szentendrei és a budapesti művésztelepeken is. Munkái többnyire posztimpresszionista jellegű tájképek és csendéletek.