Üdvözöljük | Welcome

Kérem válasszon nyelvet

Zala György

Életrajz

Szeretne értesítést, amint a művésztől új alkotás érkezik hozzánk? Kérem irja be az e-mail címét

Feliratkozás
Értesítést kérek

Megvásárolható alkotások

Életrajz

Zala György szobrászművész 1858-ban született Alsólendván. A budapesti belvárosi reáliskolában végezte el középiskolai tanulmányait, ahol rajzot is oktattak. Az érettségi vizsga letétele után előbb a műegyetemre, aztán a mintarajztanodába iratkozott be, hogy rajztanári képesítést kapjon. Már ekkor gyakorolta a mintázást, és legelső kísérletével, „A sziklához láncolt Prometheus”-szal jutalmat is nyert, valamint állami ösztöndíjat kapott. Ezzel Bécsbe utazhatott a művészeti akadémiára, ahol Edmund von Hellmer tanítványa lett. 1880-ban Münchenbe utazott, ahol Knabeltól tanult, és az ő vezetése alatt mintázta meg a „Fél a baba” című kedves idillt, amely megalapozta jövőjét. Knabel halála után Max Wittmann tanárhoz került, majd Michael Wagmüllerhez, ennek halála után pedig Eberle Siriushoz ment, akinek iskolájából már mint kész művész került ki.

Münchenből 1884-ben tért haza Budapestre, és ebben az időben jeles művek hosszú sorát mintázta meg. Ekkor készítette az a szoborcsoportot is, mely Máriát és Magdolnát ábrázolta egészen új felfogásban. Ez a müncheni képzőművészeti akadémia kiállításán általános feltűnést keltett és a tanári testület külön elismerését csatolták hozzá. A szoborcsoportot később kiállították a budapesti Műcsarnokban is, ahol megkapta a képzőművészeti társulat 200 aranyas művészi díját.

Az 1885-ös országos kiállításon Zala Györgyöt bízták meg a szobrászati csoport rendezésével. A szoborbizottság őt kérte fel az aradi vértanúk emlékének elkészítésére. Az emlékművet 1889-ben állították fel, és a szoborcsoport egyik alakjával, a „Harckészség”-gel elnyerte a Trefort Ágoston miniszter által alapított művészeti nagy aranyérmet is. 1892-ben állították fel honvédszobrát a budai várban. Felvették a Demokratia szabadkőműves páholyba 1890-ben. A Csukássy-síremlék című munkája, az 1894-es antwerpeni kiállításon első osztályú aranyérmet nyert. A nagy millenniumi emlékműre 1894-ben kapott megbízást. A Magyar Tudományos Akadémia 1937-ben tagjává választotta.
 

OK
Kapcsolat
Elküldés
Oldalunk kizárólag kényelmi sütiket használ

Kérem fogadja el 1 alkalommal, hogy megértette - köszönjük !

Megértettem