Leírás

Az op-art, avagy az optikai művészet jeles képviselője, szellemi vezére volt a pécsi születésű Victor Vasarely, akire mind életműve, mind számos elméleti munkája révén az irányzat „pápájaként" hivatkozik a művészettörténet. Eredetileg orvosnak készült, ám 1927-ben abbahagyta tanulmányait hogy Podolini-Volkmann Artúr festőiskolájában tanulhasson. Művészeti stúdiumai alatt megismerkedett a hagyományos akadémikus festészet alapjaival, majd tagja lett a Bauhaus eszmevilágához formailag közelálló Bortnyik Sándor Műhelynek. Az 1930-as években reklámgrafikusként és festőként tevékenykedett, festészete azonban „csak" 1944-től nyert igazán teret. Művészeti útkeresése végül 1947-ben ért véget, amikor az op-art keretében megtalálja önkifejezésének legjobb módját.
Vasarely az 1950-es évek táján indítja újtára indítja optikai és kinetikai vizsgálatait. Eleinte különböző átlátszó anyagokra készült rajzokat helyezett egymásra, majd utóbb kettős mozgó szerkezeteket készített fehérben és feketében.
Fő témái között a plasztikus hatást keltő négyzeteket, rombuszokat, kockákat és koncentrikus köröket is megtalálhatunk, ahogyan egyik kései Euklides 5 címet viselő művén is.
Papír alapra „applikált" dombornyomatán az egymáson nyugvó és e mellé helyezett színes geometriai formákat: négyzeteket és köröket láthatunk, amelyek szinte mozogni látszanak. És valóban, ahogyan tüzetesebben szemléljük Vasarely munkáját ezek a mértani formák valóban elmozdulnak hol itt, hol ott jelennek meg. Victor Vasarely alkotása nem véletlenül lett elnevezve az egyiptomi hellenisztikus matematikusról, akit a geometria atyjaként is emlegettek és akinek nevéhez számos matematikai tézis (Euklideszi geometria, Elemek) is köthető.
Az alkotónak nyolc olyan típusú, kis sorszámú dombornyomta ismert, mint az Euklides 5, ezek az alkotó grafikai életmű katalógusában is mind szerepelnek.

Részletek