Leírás

Victor Vasarelyt mind életműve, mind számos elméleti munkája révén méltán tekinthetjük az op art, avagy az optikai művészet „pápájának”. Művészeti útkeresése 1947 után véget ért, szürrealista hatású képei után az optikai művészetben találta meg önkifejezésének legmegfelelőbb formáját, ebben teljesedett ki igazán. Alkotásaiban a legegyszerűbb geometriai elemeket, mint például hengereket, rombuszokat építette egybe, és optikai hatásuk következtében a vibrálás, a mozgás, és a tér érzetét tudja kelteni, ahogy a Geometria (Kék formák) című művében is.
Szitanyomatán egymással párhuzamban álló, bordázott hengertesteket látunk, amelyeknek két oldalsó tagja egyforma méretű, míg a középső, fejjel lefelé néző hosszabb. Ebből a hengerek alkotta csoportból rajzolódik ki a kompozíció középpontjában egy rombusz képe, amely gémkapocs módjára tartja össze a kék különböző árnyalataival megfestett, térhatású hengereket. A világos és sötétebb kék háttér a testekkel párhuzamos mezőkre osztott, ettől a hengerforma mozogni látszik, lebeg a térben. Vasarely szigorúan szerkesztett alakzatával optikailag a térbeliség és mozgás érzetét kelti.
A Geometria (Kék formák) című munkáján a kontrasztos elemek használata és plasztikus hatást keltő rombusz, mintegy „löketet” ad az „űrhajószerű” alakzatnak, amely suhanni látszik az égbolton.
Victor Vasarely olyan alkotó volt, aki kitartó és szenvedélyes kutatásai révén alkotta meg az új művészetről vallott elméletét, amelynek egyik fontos tézise: „Én vallom, hogy az új élményeknek kifejezési formája már nem lehet az ÁBRÁZOLÁS, hanem az ÉRZÉKELTETÉS, egy áttett analógia révén.”
A Geometria (Kék formák) az 1990-es években készült, a mester op artos alkotói korszakának hajnalán. Kis szériás nyomata szemet gyönyörködtető, az optikai illúzió bravúros hatását keltő mű.
 

Részletek