Kádár Béla Konstruktivista város

Leírás

A 20. századi művészet kiemelkedő alakja volt Kádár Béla, akinek alkotásai a reprezentatív olajképektől kezdve, a korai szecessziós finomságú aktkompozíciókon át a késői dekoratív avantgárd szemléletét hordozó nőalakig terjednek. A Münchenben és budapesti Mintarajziskolában tanult alkotó pályája viszonylag korán indult, hiszen már 1906-tól szerepeltek rajzai és pasztelljei a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok időszaki kiállításán.
Festői pályáját útkeresés jellemezte. Munkásságára főként a Nagybányai Művésztelep második generációjának alkotói (a neósok), Iványi-Grünwald művészete és Rippl-Rónai József enteriőr képeinek kompozíciós megoldásai, színvilága hatottak, de érdeklődését a Nabis-csoport képei és a posztimpresszionisták festés módja is felkeltette.
Majd művészetében változás állt be. Az 1910-es évek végén az aktivizmus irányvonalának fórumaival kapcsolatba került, munkái már expresszionizmus stílusjegyében készültek. Kádár 1923 és 1924-ben már a német expresszionizmus egyik jelentős kiállítóhelyén, a berlini Der Sturm galériában mutatta be képeit.
Sikereinek jelentős részét a 1920-as 30-as évek között készített gouache technikával készített absztrakt alkotásaival érte le. Egyik ilyen, nem tipikus, kora konstruktivista alkotása a „Konstruktivista város". Az orosz művészetben 1912-től kibontakozó stílusirányzat geometrikus formákat helyezte előtérbe, képviselői (Tatlin, Gabo, Pevsner és Kazimir Malevics) erőteljesen hangsúlyozták a szerkezeti összetevőket, a teret és síkokat. Kádár Béla mértani fomákból felépített alkotása leginkább a Malevics köréhez tartozó alkotóknak: Alexandra Alexandrovnának, Victor Servranckxnak vagy Barcsay Jenőnek absztrakt városképeit juttathatja eszükbe. A város mint témaválasztás Kádár esetében nem véletlen, hiszen a modern művészet 1918 utáni gyors megújulását tematikus szempontból két központi motívum: a gyár és a város fémjelezte. A "Konstruktivista város" ennél a gyors megújulásnál későbbi alkotás, hiszen azt Kádár feltehetően 1925 körül készíthette, ám fő ornamentuma, a technológiát és a haladást elősegítő élő-lüktető város képe így is erőteljesen megtalálható rajta. A szigorú, merev falak és a meggörbített vagy éppen megnyújtott házak között pedig egy-egy marionettszerű alakot is felfedezni vélhetünk.
A "Konstruktívista város" című munkájával Kádár Béla jól mutatja, hogy milyen jól értett a mértani testek minél egyedibb megkomponálásához, amelyek a gazdagon alkalmazott kolorit között szinte „burjánozni" látszanak.
 

Részletek