Vastagh György Ifj. Nyergelt paripa
Aktuális aukció
Kérdése esetén szívesen válaszol
Részletek
Leírás
Ifjabb Vastagh György (1868–1946) a magyar állatszobrászat egyik legjelentősebb mestere. Müncheni tanulmányai után, 1893-ban Párizsban ismerkedett meg Emmanuel Frémiet francia állatszobrásszal. Pályájának meghatározó megbízását az 1896-os budapesti Ezredéves Országos Kiállításra kapta. A Földművelésügyi Minisztérium megrendelésére ötven, negyed életnagyságú festett gipszszobrot készített, köztük tenyészlovak portréit. Bábolna, Kisbér és Mezőhegyes állami méneseiben közelről figyelhette meg modelljeit.
Vastagh számos plasztikája egy-egy konkrét, olykor díjnyertes állatot örökít meg. Az egyed testfelépítését és tartását éppoly pontosan adta vissza, mint a fajta jellegzetességeit. Tanulmányozta a ló anatómiáját, fényképek alapján is dolgozott, vázlatain pedig a modellek méreteit is rögzítette. Munkamódszerének alaposságát jól példázza Kincsemről, a legendás magyar versenykancáról készült portréja. Az 1942-ben vándordíjnak megrendelt szoborhoz korabeli felvételek és méretadatok mellett a kanca fennmaradt csontvázát is tanulmányozhatta. Hírneve messze túlnyúlt Magyarország határain. Az 1930-as évek elején fiával, Lászlóval a kairói Mezőgazdasági Múzeum számára mintegy ötven egyiptomi haszonállatot mintázott meg, köztük lovakat is.
Az ezredéves kiállításra készült plasztikák a budapesti Magyar Mezőgazdasági Múzeum képzőművészeti gyűjteményének legjelentősebb darabjai közé tartoznak. A nóniusz egyes tenyészvonalait megalapozó ménekről és a jelentős bábolnai arab ménekről készült portréi egyben a magyar lótenyésztés történetének dokumentumai. A múzeum 2008-ban önálló tárlaton mutatta be állatszobrait, majd 2018-ban, születésének 150. évfordulóján újabb kiállítással tisztelgett életműve előtt. Vastagh már az 1900-as párizsi világkiállításon két aranyérmet nyert, egyet kisméretű állatplasztikáiért, egyet pedig a Csikós kisebb változatáért. A lovát fékező csikóst ábrázoló monumentális szoborcsoport ma ismét a budavári Királyi Lovarda előtt áll. Róla kapta nevét a Csikós udvar.
A Nyergelt paripa árverésre kerülő példánya Franciaországból érkezett. A talapzaton olvasható „Budapest, 1930” felirat arra utal, hogy a bronzot 1930-ban Budapesten öntötték. A modell aranyszínű felületű bronzpéldányai csak elvétve bukkannak fel az piacon, így ez különleges alkalom a tudatos és ritkaságokat kereső gyűjtőknek.



