Életrajz              

Magától értetődő virtuozitás, a rézkarc technika biztos ismerete, annak klasszikus művészeti felfogásmódja jellemzi munkáit. Munkái a legtöbbször nagyon összetettek, sok alkotórészletből állnak. Az aprólékosság mégsem zavaró, a képek arra ösztönzik a nézőt, hogy figyelmesen járja végig az egymásba kapcsolódó motívumokból felépülő kompozíciókat. Nagyon sokszor a játékosság, a humor és az irónia hatja át a képeket. A szabad fantázia által különböző léptékben kerülnek egymás mellé az eredetileg összeillő vagy kevésbé összeillő motívumok. Egyfajta görbe tükröt állít elénk.

Gyakori témáin, a mitológiai jeleneteken keresztül általános emberi tulajdonságok és szituációk jelennek meg. Apró hibáinkkal, megbocsátható „bűneinkkel” szembesítenek minket, az azokat megjelenítő „Daidaloszok” és „Ariadnék.” Az alkotó és kézműves munka megbecsülése, de a korszellemből fakadó saját magával szembeni önirónia is gyakran előforduló témák. A sokféle technikai szerkezetek egyszerre jelenítik meg az alkotói leleményességet és a felesleges, semmire se használható kitalációkat. Egyszerre szellemes és komoly munkásságát 1972-ben Munkácsy-díjjal ismerték el.