Ferenczy Béni (1890 - 1967)
ÉletrajzMEGVÁSÁROLHATÓ ALKOTÁSOK
JelENLEG FeLVÁSÁRLÁSRA KERESÜNK Alkotásokat a művésztől - akár készpénzért
Ha eladna egy tulajdonában lévő alkotást a művésztől, ide kattintva kérhet díjmentes értékbecslést »»
Életrajz
Életrajz
Ferenczy Béni 1890. június 18-án Szentendrén született. Apja Ferenczy Károly festőművész, anyja Fialka Olga festőművésznő volt, így nem meglepő, hogy fiuk is a művészeti pályát választotta.
Tanulmányait a nagybányai festőiskolában kezdte, ahol Réti István volt a mestere. 1908-ban egy évre Firenzébe mert, ahol Joseph Beertől tanult tovább. 1910-ben felvételt nyert a müncheni Akadémiára, ahol egy éven át Balthasar Schmidt, Émile-Antoine Bourdelle, Alexander Archipenko tanítványa volt. 1912 és 1913 között Párizsban folytatta tanulmányait.
Utána majdnem húsz éven át külföldön élt és dolgozott. Csak 1938-ban tért vissza Budapestre. 1945-től öt éven keresztül a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára volt. 1945-ben a Művészeti Tanács tagjai közé választotta.
1947-1948 között tanulmányúton járt Svájcban és Olaszországban. Az 50-es években leginkább könyvillusztrálásból élt. 1956-ban agyvérzést kapott és fél oldalára megbénult. Életének utolsó évtizedében bal kézzel mintázott. 1967. junius2-án halt meg Budapesten.
Grafikusként a magyar rajzművészet legnagyobb képviselői közé tartozik, illusztrátorként is jelentős volt tevékenysége. Számos akvarellt is készített, főleg csendéleteket festett. Kisplasztikái monumentális kisugárzásúak. Éremművészete kiemelkedő. Szobrászatában a klasszicista stílus dominált. Szobrai, kisplasztikái kiegyensúlyozottak, erőteljesek, közel állnak az archaikus görög szobrok világához.
| Év | Életrajz |
|---|---|
| 1890 | Szentendrén született |
| 1908-1909 | Firenzében Joseph Beer tanítványa volt. |
| 1910–1911 | a müncheni AkadémiánBalthasar Schmidt, Émile-Antoine Bourdelle, Alexander Archipenko növendéke |
| 1912–1913 | Párizsban folytatta tanulmányait |
| 1919 után | közel húsz évig kénytelen volt külföldön élni |
| 1945–1950 | a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára volt |
| 1945 | tagja lett a Kodály Zoltán vezette Művészeti Tanácsnak |
| Mesterei: Réti István, Schmidt, Balthasar, Bourdelle, Émile-Antoine, Archipenko, Alexander. | |
| Díjak | |
| 1958 | kiváló művész |
| 1956 | érdemes művész |
| 1948, 1965 | Kossuth-díj |
| Egyéni Kiállítások | |
| 1991 | Vigadó Galéria, Budapest |
| 1982 | Ferenczy Béni csendje, Sárvár |
| 1971 | I. Nemzetközi Kisplasztikai Biennálé (kat.), Műcsarnok, Budapest |
| 1967 | Emlékkiállítás, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár |
| 1965 | Hága |
| 1964 | Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár |
| 1963 | Ferenczy Béni és kortársai, Künstlerhaus, Bécs (kat.) |
| 1959 | Nemzeti Szalon (gyűjt.) és Keresztény Képtár, Esztergom |
| 1941 | Ernst Múzeum, Budapest |
| 1937 | Pozsony |
| 1936 | Heck, Bécs |
| 1924 | Sturm, Berlin |
| 1920 | Pozsony |
| 1916, 1918 | Ernst Múzeum, Budapest |
| Válogatott csoportos kiállítások | |
| 1981 | Az ötvenes évek. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár. |
| 1977 | Magyar Művészet 1945-1949. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár |
| 1967 | A Gresham és köre. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár |
| 1966 | A Gresham és köre. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár |
| 1958 | Brüsszeli világkiállítás, magyar pavilon |
| Művek közgyűjteményekben | |
| Ferenczy Múzeum, Szentendre | |
| Fővárosi Képtár, Budapest | |
| Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár | |
| Magyar Nemzeti Galéria, Budapest. | |
| Köztéri művei | |
| Ülő nő (bronz, 1961, Budapest, Horváth-kert) | |
| Petőfi (bronz, 1960, Gyula) | |
| Játszó fiúk (bronz, 1967, Székesfehérvár, Lakatos u. 14., elhelyezve: 1967) | |
| Kisfiú-kút (bronz, 1977, Budapest, Váci u. - Kígyó u.). |
