Amerigo Tot (1909 - 1984)
ÉletrajzÉletrajz
Életrajz – Amerigo Tot
Amerigo Tot (1909–1984) magyar származású szobrász és képzőművész volt, aki élete nagy részében Olaszországban élt és alkotott. A kevés magyar művészek egyike, akinek neve már életében, valamint halála után is egyaránt ismert és elismert maradt Olaszországban és Magyarországon.
Amerigo Tot 1909. szeptember 27-én született Fehérvárcsurgón. 1921-ben családjával Budapestre költözött. 1927-ben felvételt nyert a Mintarajziskola (mai Iparművészeti Főiskola) grafika szakára, amelyet 1930-ban kitüntetéssel végzett el; mesterei Helbing Ferenc, Kaesz Gyula és Leszkovszky György voltak.
1931-ben fél évre bentlakásos hallgatóként felvételt nyert a dessaui Bauhausba, amely ebben az időszakban működésének utolsó évét élte Németországban. Ebben az időszakban Drezdában, a Brücke Galériában rendezte első kiállítását. 1933-ban ösztöndíjasként a Magyar Római Akadémiára került, ahol egyre inkább a szobrászat felé fordult.
Művészete
Amerigo Tot művészetében kiemelkedő szerepet kap az emberi alak ábrázolása. Figuráit gyakran párokba vagy kisebb csoportokba rendezve jelenítette meg. A különböző szituációkban megjelenő, gömbölyded nőalakokból felépített kompozíciók a művész egyik legismertebb szobrászati sorozatához, a Kavicsasszonyok-hoz kapcsolódnak.
A Picassóra – akit személyesen is ismert – emlékeztető szerelmespárjai természetes, magától értetődő pózokban jelenítik meg az emberi kapcsolatokat. Művészetében a szépség iránti egyéni látásmód az egyszerűség, a formai redukció és a kreativitás ötvözetével párosul.
Nemzetközi megbízások
Amerigo Tot számos jelentős nemzetközi megbízást teljesített. Nevéhez fűződik többek között a római Termini pályaudvar monumentális homlokzati domborműve, amely a 20. századi európai köztéri szobrászat egyik legismertebb alkotása. Emellett a vatikáni magyar kápolna domborműveit is ő készítette, valamint litográfiákat alkotott az olimpiai bizottság számára.
Életének későbbi szakasza
1978-ban Magyarországon, Pécsett állandó kiállítása nyílt. Ugyanebben az évben az Olasz Tudományos Akadémia aranyérmes tagjává választották. 1979-ben a Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendjével tüntették ki.
1982. március 18. és április 18. között nyílt meg utolsó hazai kiállítása Budapesten, a Vigadó Galériában. 1984. december 13-án Rómában hunyt el. Budapesten, a Farkasréti temetőben temették el. Síremlékét Melocco Miklós készítette, amelyet 1989-ben állítottak fel.
Amerigo Tot művészettörténeti és piaci kontextusa
Amerigo Tot a 20. századi magyar szobrászat egyik legjelentősebb alakja, akinek életműve szorosan kapcsolódik az európai modernizmushoz. Művészi fejlődésére a Bauhaus szemlélete, valamint az olasz háború utáni szobrászat is erős hatást gyakorolt.
Szobrai a figurális ábrázolást egyszerűsített, organikus formákkal ötvözik. Az emberi alak, a páros kompozíciók és a gömbölyded formavilág különösen meghatározó szerepet játszanak művészetében. A Kavicsasszonyok sorozat, valamint figurális bronzszobrai a modern magyar szobrászat karakteres alkotásai közé tartoznak.
Amerigo Tot művei ma számos nemzetközi múzeumi és magángyűjteményben megtalálhatók, és rendszeresen megjelennek a modern magyar művészet aukcióin. Különösen a figurális szobrok és a jelentős köztéri megbízásokhoz kapcsolódó művek keltenek figyelmet a hazai és nemzetközi műtárgypiacon.
Aukciók és piaci jelenlét
Amerigo Tot alkotásai rendszeresen megjelennek a magyar modern művészet aukcióin. Különösen figurális bronzszobrai, kisplasztikái és jelentős művészettörténeti háttérrel rendelkező munkái számítanak keresettnek a hazai és nemzetközi gyűjtői piacon.
Életrajzi idővonal – Amerigo Tot
| Év | Életrajz |
|---|---|
| 1909 | Fehérvárcsurgón született |
| 1927-1930 | Budapesti Iparművészeti Főiskola |
| Tanárai: Helbing Ferenc, Kaesz Gyula és Leszkovszky György. | |
| 1931-től | Felvételt nyert fél évre a dessaui Bauhausba, bentlakásra. |
| 1933 | Drezdai iskola. |
| 1933 | Római Magyar Akadémián kezd szobrászattal foglalkozni. |
| 1940-1945 | Elkészíti a Kavicsasszony sorozatot. |
| 1947-ben | A római Magyar Akadémia művészeti tanácsadója lesz. |
| 1949 | Megnyeri a római Termini pályaudvar frízeire kiírt nemzetközi pályázatot, |
| ami világhírűvé teszi őt. | |
| 1950-1952 | Svájcban, Dániában és Svédországban mutatja be műveit. |
| 1953-ra | elkészül a Termini-fríz. |
| 1966 | Megnyeri a római Kennedy-emlékműre kiírt pályázatot. |
| 1970-1980 | Bari-i Szépművészeti Akadémián tanít. |
| 1974-ben | elkészíti VI. Pál pápa portréját, valamint azt a kelyhet, |
| amelyet aztán a pápa a Szent Év megnyitásakor celebrált misén használt. | |
| Mesterei: Lyonel Feininger, Josef Albers, Vaszilij Kandinszkij, Joost Schmidt, | |
| Gunta Stölzl, Alfred Arndt, Walter Peterhans és Moholy-Nagy László. | |
| Díjak | |
| 1938-ban | a „Premio per Giovani Artisti”-nak, a fiatal olasz művészek évi díjának nyertese. |
| 1946-ban | Premio Saint Vincent-et díját nyeri el. |
| 1948 | Forte dei Marmi első díjának nyertese. |
| 1950 | Mostra della Ricostruzione szobrászati díj nyertese. |
| 1956-ban | A római Mezőgazdasági Kiállítás (Mostra dell’ Agricoltura) első díját nyeri el. |
| 1979 | Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendjével tüntetik ki. |
| Kiállítások | |
| 2007 | Mappák Rómából (MKE, Parthenon-fríz Terem, Epreskert, Budapest) |
| 2007 | Mappák Rómából (Lamberg Kastély, Mór) |
| 1982 | Vigadó Galéria, Budapest |
| 1978 | IV. Budapesti Nemzetközi Kisplasztikai Kiállítás (Műcsarnok, Budapest) |
| 1973 | La Pancetta' (Bari) |
| 1973 | Palermo, Szicília |
| 1972 | Rio de Janeiro, Mexikováros, Tokio |
| 1972 | Kortárs Olasz Szobrászat (Hakone, Japán) |
| 1971 | The Joseph M. Katz Collection (Pittsburgh, U.S.A.) |
| 1971 | Modern Olasz Szobrászat, (Műcsarnok, Budapest) |
| 1970 | Quadriennale (Róma) |
| 1970 | Galleria d'Arte, Bari |
| 1969 | Szeged |
| 1969 | Debrecen |
| 1969 | Tihany |
| 1969 | Műcsarnok, Budapest |
| 1966 | New York |
| 1965 | XXIV Biennale Nazionale D'Arte Cittá di Milano, Palazzo della Permaente |
| 1964 | Bologna |
| 1963 | Actualite de la sculpture (Galeria Creuze, Paris) |
| 1962 | XXXI. Velencei Biennálén önálló kiállító. |
| 1960 | Quadriennale (Róma) |
| 1954 | XXV. Velencei Biennálé olasz pavilonjának kiállítója. |
| 1952 | XXIV. Velencei Biennálé olasz pavilonjának kiállítója. |
| 1950-1952 | Svájcban, Dániában és Svédországban mutatja be műveit. |
| 1952 | Quadriennale (Róma) |
| 1949 | Galleria d'Arte "La Giostra" (Róma) |
| 1948 | Róma |
| 1948 | XXII. Velencei Biennálé olasz pavilonjának kiállítója. |
| 1948 | La Margherita' (Róma) |
| 1931 | Első önálló kiállítása - (Galerie Brücke, Drezda) |
| Állandó kiállítások | |
| Koller Galéria - Budapest - Táncsics Mihály utca 5. | |
| Amerigo Tot Múzeum - Pécs - Káptalan u. 2 | |
| Amerigo Tot Emlékhely - Fehérvárcsurgó - Deák Ferenc u. |

















































